Belgium

Államforma

Belgium államformája alkotmányos monarchia, az uralkodót öröklés alapján illeti meg a trón. Belgium az egyik legújabb nyugat-európai állam, 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. A végrehajtó hatalmat az uralkodó a miniszterelnökkel közösen gyakorolja. A mindennapi ügyekről a miniszterelnök és kabinetje gondoskodik. A kabinetben azonos számban képviseltetik magukat a francia (vallon) és a flamand miniszterek. A kétkamarás törvényhozást a 212 tagú Képviselők Kamarája és a 185 tagú Szenátus alkotja, továbbá mind a Flamand Régiónak, mind a Vallon Régiónak, mind Brüsszelnek saját, közvetlenül választott regionális parlamentje van. A választójog 18 éves koruktól illeti meg a választópolgárokat, a részvétel valamennyi választáson kötelező.

Földrajzi elhelyezkedés

Belgium Nyugat-Európa középső részén található, a következő országokkal határos: északon Hollandia (és az Északi tenger), keleten Németország, délkeleten Luxembourg, délen és nyugaton Franciaország. Az ország területe 33.100 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül egyharmada. Belgium fővárosa Brüsszel.

Éghajlat

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak. Az éves átlagos hőmérséklet 8°C, Brüsszelben 10°C (januárban 2°C, júliusban 18°C). Az éves országos csapadék átlagban 699 milliméter.

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve a francia, a flamand és a német. A déli területeken inkább a franciát használják, északra inkább a flamand jellemző. Brüsszel hivatalosan kétnyelvű (francia-flamand) város, az itt élők 85%-a beszél franciául. A teljes népesség 1%-a német anyanyelvű, ők csak a német-belga határ mentén alkotnak többséget.

Nemzetiségek

A keltáktól származó vallonok alkotják a népesség körülbelül 33%-át, ők az ország déli részén, a vallon régióban (Vallóniában) élnek. A flamandok a teljes népesség 55%-át teszik ki, az északi flamand régióban élnek. A német ajkú kisebbség (kevesebb, mint 1%) Liege városától keletre él. Összességében a népesség majdnem 10%-a más országokból emigrált.

Kapcsolatteremtés

A belgák általában kézfogással köszönnek egymásnak. A köszönéskor használatos kifejezések nagyrészt az adott régiótól függenek. A legtipikusabb flamand köszönés a Hallo (“Szia”) és a

Goedendag (“Jó napot”). Az ennek megfelelő francia kifejezések a Salut és a Bonjour. Ugyanakkor Brüsszelben és egyes nagyobb városokban a német és az angol nyelvű köszönés is gyakori. A jó barátok három kicsi arcpuszival is köszönthetik egymást, bár ez inkább három puszi a levegőbe, miközben az arcok összeérnek. Keresztnevükön csak a barátokat és a rokonokat szólítják, egyébként a vezetéknév használatos. A kisebb csoportokból való távozáskor a belgák rendszerint mindenkitől külön kézfogással búcsúznak el. A belgák gyakran hívnak meg rokonokat és közeli barátokat otthonukba, a társadalmi tevékenység egyébként a kávézókban, bisztrókban és éttermekben folyik. A belgák ritkán látogatják meg egymást előzetes bejelentkezés nélkül, a meghívott vendég pedig gyakran visz magával egy kisebb ajándékot. A pontosság fontos.

Étkezési szokások

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Ünnepnapok

Az állami ünnepnapok között találjuk az Újévet (január 1.), a Munka Ünnepét (május 1.), a Függetlenség Napját (július 21.), a Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.), a Mindenszenteket (november 1.), a Veteránok Napját (november 11.), a Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.) és a Karácsonyt (december 25-26.). Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába. Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.). A belga szokások szerint Szent Medárd az “esőszent”, és amennyiben Szent Medárd napján esik, akkor az azt követõ 40 napon keresztül is esni fog. Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít. A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét. A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elõtt tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elõtt, míg a kereszténység előtti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek elűzésére szolgált. Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak. Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Régiók Antwerpen Brabant Wallon Hainaut Liege Limburg Luxembourg Namur Oost Vlaanderen Vlaams Brabant West Vlaanderen

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerződést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fővárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos művészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a „Miasszonyunk” temploma (Notre-Dame), és a „Begina”. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak. 

Gent (Ghent)

A Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd később hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században “Baudouine of the iron arm” (Baldvin a vaskezű) építette a betolakodók ellen. Később flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelőkápolnájában található Jan von Eyck világhírű „A titokzatos bárány imádása” című alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos művész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyűjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók. 

Namur

A belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép – a citadella. Annak ellenére, hogy egykor “várváros” volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erődítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdőmúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyűjteménye van.

Csokoládé és sör…

Belgium a művészetek, a csokoládé, a sör országa. Legfőbb jellemzője a kulturális sokszínűség és a nyitott szellemiség, ami alapvetően katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelről, Liége-ről vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak előttünk: bonboniérekre emlékeztető piacterek, dús legelők kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetők, rozsdás kapuzatú palotákban működő gyárak – afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne. Csak nem annyira divatos; itt nem hódolnak be azonnal az új irányzatoknak. Így aztán az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülő minden táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztető Antwerpen, amely világhírű kikötőjéről, gyémántcsiszoló negyedéről és a híres festőről, Rubensrol ismert, messzemenően megőrizte egyéni arculatát. Aki Belgiumot keresi, leginkább egyes részeiben fogja megtalálni. Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé. Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik: a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. Az északi országrész flamand a déli pedig vallon. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német. Brüsszel a többnyelvű főváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul.

Vízum és követségek

Magyar állampolgár turisztikai céllal Belgiumba vízummentesen 90 napra, megfelelő anyagi fedezet igazolásával beutazhat.

Belgium területére történő beutazásnál a belga hatóságok a következőket vizsgálják meg:

Az útlevélnek a várható belgiumi tartózkodás végétől számítva legalább még 3 hónapig érvényesnek kell lennie. Pénzügyi fedezet: legalább 50 euro/fő/nap (a megjelölt összegek iránymutatásul szolgál). Megfelelő szállásfoglalási igazolás, látogatás esetén meghívólevél. Visszaútra szóló menetjegy. Érvényes turista/balesetbiztosítási szerződés.

Nagykövetség Cím: Rue Edmond Picard 41-45 1050 Bruxelles Előhívó: (32)(2) Telefon: 348-18-00, 343-67-90, 343-80-87 Ügyelet: 346-52-70 Fax: 347-60-28

Belgium részese a schengeni egyezménynek, így magyar állampolgár ott-tartózkodása a schengeni térségen belüli tartózkodásnak számít, és mint ilyen, 6 hónapon belül csupán abban az esetben minősül 90 napig vízummentesnek, ha a jelzett időszakban nem tartózkodott ennyit más schengeni tagállamokban. A túltartózkodás kiutasítást vonhat maga után.

Az illetékes belga hatóságok a repülőtéri beléptetéskor fokozottan ellenőrzik a schengeni egyezmény rendelkezéseinek betartását. A hatóságok különösen az egyedül utazó fiataloktól követelik meg a tartózkodás idejére elegendő pénz bemutatását, a visszaút igazolását, szállásfoglalás meglétét. Ezen dokumentumok hiányában a meghívólevél önmagában nem elegendő, kizárólag hivatalos helyen kiállított meghívólevél (“Certificat d’hébergement” vagy “Déclaration de Prise en Charge”) nevű igazolást fogadnak el.