Csehország

Időzóna: GMT+1 Főváros: Prága

Terület: 78.866 km2

Népesség: 10.272.179 fő

Népsűrűség: 131 fő/km2

Népcsoportok: cseh (94,4%), szlovák (3%), moráviai

Közigazgatási beosztás: 73 kerület

Fekvés: Közép Európa, Németországtól délkeletre.

Országhívószám: 420

Autójelzés: CZ

Elektromosság: 220 V, 50 Hz

Államforma: köztársaság

Hivatalos nyelv: cseh

Beszélt idegen nyelvek: cseh, szlovák

Vallások: katolikus (39,2%), protestáns (4,6%), ortodox (3%), egyéb (13.4%)

Hivatalos pénz: 1 cseh korona=100 haler

Legfontosabb iparágak: feldolgozóipar: vas és acélgyártás, alumíniumkohászat, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, cementgyártás, üveg- és porcelángyártás, textilipar, bőr- és cipőipar, fa-és papíripar, sörgyártás, egyéb élelmiszer.

Vasúthálózat hossza: 9.440 km Úthálózat hossza: 127.693 km

Izgalmas város, izgalmas ország

1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Csehországi fürdővárosok

A legismertebb fürdõvárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Láznì, Franti¹kovy Láznì, Kyn¾vart, Jáchymov, Konstantinovy Láznì egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanúvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Karlsbad

A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözőbe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízű forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentőségének köszönhetően. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlődő koncertsorozatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentősebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.

Marienbad

Az itteni – egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált – gyógyforrások vizei elsősorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, bőrbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétől nyílt lehetőség, amikor felépültek az első, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor főapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdő nevet a fürdőhely 1812-tõl viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció – egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt. Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevű folyó mellett.

Krivoklat

Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket. A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késõ gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszűnt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festői szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.

Gasztronómia

A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sûrû levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni, válasszuk a Kulajdát, a ©umavai savanyú gombalevest sok gombával. Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És Svejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.