Görögország

Földrajz

Görögország Dél-Európában, a Balkán-félsziget déli részén található, az alábbi területek veszik körül: keleten az Égei-tenger, délen a Földközi-tenger, nyugaton a Ión-tenger, míg északon Albánia, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Bulgária és Törökország. Ugyancsak Görögországhoz tartozik a mintegy 2000 darabból álló görög szigetvilág. Görögország területe 132.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének mintegy másfélszerese.

Éghajlat

Az alacsonyabb területeken a nyár forró és száraz, szinte teljesen felhőnélküli égbolttal, míg a tél meglehetősen csapadékos. A hegyvidéki területek jóval hűvösebbek, itt nyáron is jelentős csapadék esik. A hó és a fagy ritka jelenség az alacsonyabb területeken, a hegyeket azonban télen hó borítja. Theszaloniki környékén egyes években nem esik több 40 milliméternél, míg a nyugati párt egyes területein ez elérheti az 1300 millimétert is. Az átlagos évi középhőmérséklet Athénban körülbelül 17°C, míg az ország többi részén ez lehet -1°C is januárban, vagy 37°C júliusban.

Kapcsolatteremtés

Általánosan használt kifejezés a Kaliméra sas (“jó reggelt”) és a Kalispéra sas (“jó estét”). A barátok és családtagok keresztnevükön szólítják egymást, míg az idegeneket foglalkozásuknak megfelelően szokás megszólítani (pl. “Doktor Úr”, vagy “Tanár Úr”). A görögök régen azt hitték, hogy bármely idegen álruhában megjelenő isten lehet, ezért mindenkivel kedvesek voltak, ez a szokás máig fennmaradt. A kisebb városokban a barátok és a rokonok előzetes bejelentkezés nélkül is gyakran meglátogatják egymást.

Éghajlat, öltözködés

Görögország éghajlata mediterrán, de magasabb területeken, zárt medencékben szárazföldi hatás érvényesül. A nyár május végétől szeptember végéig tart, a nagy hőség július-augusztusban tapasztalható. A napsütéses órák száma magas és ritka az eső. A hőség a déli órákban fullasztó, ezért a görögök is hódolnak a szieszta szokásának. Ez alól csak az idegenforgalomban dolgozók tesznek kivételt. Este és éjszaka viszont a bárok, tavernák, üzletsorok környékén egész nap nem tapasztalható, óriási nyüzsgés indul be. Ekkor már jól eshet egy vékonyabb pulóver, különösen a tengerparton, ahol bizony estére feltámadhat a szél, pl. Rodosz északi partvidékén erre mindig számítani kell. Az országban merev öltözködési szabályok nincsenek, de szállodákban vacsorához elvárják a kulturált megjelenést (hosszú nadrág férfiaknak stb.)

Étkezés

A külföldre utazó gyakran találkozik új ízekkel, ezek is hozzátartoznak az adott ország képéhez. Ne mulassza el megkóstolni a helyi specialitásokat, amelyekből néhánynak a receptjét programfüzetünkben elszórva megtalálhatja. A szállodákban azonban igyekeznek a menü összeállításakor a külföldiekre is tekintettel lenni, tehát szinte mindenütt talál majd kontinentális ételeket.

Nyelv

A görög nyelv, bár klasszikus eredetű, a magyarhoz hasonlóan nem világnyelv. Sokan (orvos, idegenforgalomban-kereskedelemben dolgozók) beszélnek viszont németül, angolul, olaszul, a magyar nyelv ismerete azonban rendkívül ritka. A szállodák animációs programjai is világnyelveken zajlanak.

Nyitvatartás – szieszta

Postahivatalok üdülőhelyeken általában csak hétköznap, nagyobb városokban szombat délelőtt is nyitva tartanak. Üzletek reggel 9-től 14 óráig, majd a 18 órától 21 óráig nyitva tartanak, hétfőn és szerdán viszont a szieszta után már nem nyitnak ki. Érdemes ellátogatni a reggeli órákban piacra, bárhol járnak Görögországban. Gyümölcsöt, zöldséget, friss halat, különféle húsokat, változó választékban ajándéktárgyakat, bőrárut, ruhát is lehet kapni.

Időeltolódás

Magyarországhoz képest +1 óra.

Múzeumok, fényképezés

A múzeumok általában 9-15 óráig vannak nyitva. Egyes területeken, katonai repülőtér, múzeumok (helyenként fizetni kell a fényképezésért) tilos a fényképezés, ezt egyértelmű tiltó táblával jelzik.

Közlekedés

Az uticél a helyi- és helyközi tömegközlekedéssel, buszjáratokkal érhető el a legolcsóbban. A menetrend nem mindig szentírás, a megállók is esetlegesek. A taxik általában taxiórával közlekednek, hosszabb útra viszont bátran alkudják ki az árat. A viteldíjak hasonlóak a magyarországi árakhoz, éjjel viszont magasabbak. Céltaxikba (olcsóbb) szokás egyszerre több utast is felvenni hasonló útvonalon. A sofőrnek, különösen csomagcipelés után, jól esik a borravaló.

Autóbérlés

Autót 21 évesnél idősebb, legalább 1 éves jogosítvánnyal rendelkező vendégeink bérelhetnek. A bérautóra kötelező és casco biztosítás is adnak, ez utóbbi azonban nem vonatkozik a gumi és az alváz sérüléseire. Mindig győződjön meg arról, hogy az autó biztosított, mert az egyébként olcsónak tűnő ajánlat igen sokba kerülhet egy apróbb koccanás esetén is. Az árak nem tartalmazzák az üzemanyagköltséget, és csak legalább 3 napos bérlet esetén korlátlan a kilométer felhasználás. A KRESZ szabályai lényegében azonosak az itthoniakkal, de érdemes számításba venni a görög sofőrök mediterrán temperamentumát és a szokatlan útviszonyokat.

Motorbérlés

A kismotorok, robogók nagyon kellemes közlekedési eszközök a nyári forróságban, de ne feledjék, hogy két kerekük van és könnyen borulnak, az utasokat pedig nem védi semmi a sérüléstől. Csak akkor kölcsönözzön motort, ha jártas a vezetésében és tartsa szem előtt, hogy casco biztosítás hiányában Önt terheli az esetleges károk megfizetése.

Gyógyszertárak, orvos

A gyógyszertárakat farmakio felirattal és zöld kereszttel jelzik. Ha orvosra van szüksége, forduljon bizalommal a szálloda recepciójához, vagy az apartman tulajdonosához! Rendszeresen szedett gyógyszereit dobozzal együtt vigye magával, mivel a külföldi orvos csak így tudja beazonosítani a terméket.

Ivóvíz

A csapvíz Görögországban szinte mindenütt iható, de egyes helyeken szokatlan lehet az íze, éppen ezért ajánlatos palackozott vizet fogyasztani.

Ünnepek

A görög év ünnepségek és események sorozatából áll: ezek között akad vallási és kulturális is, pár pedig csak jó indok egy tisztes mulatásra. Gynaikratia, január 8-án a szerepcsere napja az északi falvakban. A nők a kávézókban (kafeneia) és más olyan társasági központokban töltik a napot, ahol a férfiak általában összegyűlnek, miközben az otthon maradt férfiak a házimunkával foglalatoskodnak. A görög farsang februárban, márciusban zajlik, a Nagyböjt előtti három héten át tart, jelmezekkel, lakomákkal, hagyományos táncokkal és általános jókedvvel. Húsvét a legjelentősebb ünnepség gyertyás felvonulásokkal, lakomákkal és tűzijátékokkal. A hangsúlyt inkább a Feltámadásra, mint a Megfeszítésre helyezik, úgyhogy nagy az ünneplés. Az ország területén számos nyári ünnepségsorozatot tartanak, a leghíresebb az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig) ami drámai és zenei előadásoknak nyújt otthont az ókori amfiteátrumokban. Nyáron jön el a dionüszoszi részeges tivornyák ideje is, melyeket borfesztiválnak álcáznak. Ezeken, a jelképes belépődíj megfizetése után annyit iszol, amennyit csak akarsz. A legnagyobb fesztiválokat Rethymno -ban és Alexandroupolis-ban tartják.

Az árak Görögországban is széles skálán mozognak, attól függően, hogy hol vásárolunk és mely részén az országnak. A szigetek általában drágábbak, mint a szárazföld. Éttermekben, szórakozóhelyeken kb. 10% borravalót szokás adni és a taxik utasai is felkerekíthetik a viteldíjat. Görögország pénzneme az EURO. A magyar forintot csak a Görög Nemzeti Bank váltja be, nem túl jó árfolyamon. A bankok általában 8-13 óráig vannak nyitva. A bankokon kívül utazási irodákban szállodákban is lehet pénzt váltani.

Mintegy 2500 évvel ezelőtt Görögország volt a nyugati világ központja, ahol az európai civilizáció és a kormányzás demokratikus formája megszületett, azonban végleges határai csak a II. világháború után váltak véglegessé.

A távolságok és a hegyek miatt az ország régiói között nehézkes az összeköttetés. Görögországot a tenger fogja egységbe, csaknem 14 000 km hosszú partvonala van. Nyugaton a Jón Tengerben, keleten az Égei Tengerben 2000 görög sziget található, ezek közül azonban

alig 200 tekinthető lakottnak, itt él az ország lakosságának 11,3 %-a. A legjelentősebb szigeteknek (Korfu, Kréta, Mikonosz, Rodosz) saját nemzetközi repülőtere van, a többire belföldi járattal vagy hajóval az athéni kikötőből lehet eljutni.

A görögséghez hozzátartozik a népi tánc, a népdaléneklés és általában a festői népviselet. A Görögkeleti vallási ünnepeket a lakosság 98%-a követi.

A nők több módon is hátrányos megkülönböztetést szenvednek. A menyasszonytól hozományt várnak el, esetleg nem kevesebbet, mint egy lakást vagy egy azzal egyenértékű pénzt. Házasság után a feleség nemcsak a férjnek hanem annak hozzátartozóinak is engedelmességgel tartozik.

Időjárását tekintve Görögország nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus szempontjából. A meleg évszak a májussal kezdődik, s a hőmérséklet hamar eléri a 27 fokot, de nyáron sokszor megközelíti a 40-et. A parton és a szigeteken a hűs szellők gyakran enyhítik a hőséget. Télen is csak a hegyekben havazik.

A turistákat a meleg görög nyáron kívül a sok történelmi látnivaló is vonzza, amelyeket az egész év folyamán megtekinthetnek.

Meteora

A Thesszáliában található Meteora kolostorok a görög szárazföld egyik legkülönlegesebb látványossága. Az óriási sziklacsúcsok tetejére és sajtlyukszerű üregeibe épült kolostorok békés menedéket kínáltak a XIV. század vége felé, a hanyatló Bizánci Birodalomban lángra kapott vérengzések elől menekülő szerzeteseknek. A legkorábbi kolostorokat összecsukható, eltávolítható létrákon érték el a szerzetesek. Később csörlőhálókban húzták fel őket, egészen az 1920-as évekig. Aggodalmas turisták érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran cserélik a köteleket, a következőt válaszolták: “Amikor az Úr hagyja őket elszakadni”. Napjainkban a sziklákból kialakított lépcsőkön lehet elérni a kolostorokat, a csörlőket már csak a különféle utánpótlások felhúzására használják.

Peloponnészosz

Görögország déli félszigete változatos tájakban és sokszínű látványosságokban gazdag. Észak-keleti csücskébe zsúfolódnak Epidaurusz, Korinthosz és Mükéné ókori romjai, mindhárom könnyen elérhető Nafplióból. A Targetosz-hegy lankáira kúszik Mystras kísérteties, tágas bizánci városa. Kanyargó ösvényei és lépcsői elhagyatott palotákhoz és freskókkal díszített templomokhoz vezetnek. Ha tovább haladunk dél felé, felfedezhetjük Mani-t, a kopár hegyek és puszta tájak földjét, melyet csak szigorú és tiszteletet parancsoló kőtornyok törnek meg. Bár legtöbbjük elhagyatott, őrszemként vigyázzák a területet. Érdemes még felkeresni az ősi Olimpiát, Monemvasia gyönyörű középkori városát és kipróbálni a hátborzongató Diakofto-Kalavryta fogaskerekű kisvasutat, amint keresztül hullámvasutazik a mély Vouradkos Szurdokon.

Kikládok

 

A Kikládok megtestesítik a görög szigetek képeslap-szerű képzetét: ragyogóan fehér épületeket élénk kék templom kupolák ellensúlyoznak, miközben az arany partokat akvamarin tenger mossa. A Kikládok számos szigete lelkesen belekapcsolódott az idegenforgalomba, mint pl. Mükénosz, Santorini, Párosz és Iosz. Más szigeteket – pl. Andros, Kea, Kythnos, Serifos és Sifnos – idegenek ritkábban látogatnak, ezért az athéni nyaralók kedvenceivé váltak.

Kréta

Görögország legnagyobb szigete annak a kétes értékű hírnévnek örvend, hogy az országba érkező összes látogató negyedének Kréta a szállásadója. Így is lehetséges némi nyugalmat találni ha a fejletlen nyugati partot, a barátságtalan hegyvidéki területet, vagy ha a Lassithi síkság faluit keresed fel. Kréta volt a minoszi kultúra központja, mely Európa első fejlett civilizációjaként Kr.e. 2800-tól 1450-ig virágzott. Kréta legnagyobb városától, Irakliotól egy kőhajtásnyira található a legcsodálatosabb minoszi emlék, Knosszosz palotája. Bár Iraklion városa egy istencsapás, a többi nagyváros, Hania és Rethymno gyönyörű velencei épületekkel büszkélkednek. A délnyugati parton lévő Paleohora-t a hippik fedezték fel a 60-as években és innentől kezdve a csendes halászfalu napjai meg lettek számlálva, bár a hátizsákosok szívesen pihennek meg itt. Sok utazó tölt el egy napot a 18 km hosszú Samaria szurdokban túrázva, hogy végül Agia Roumeli-be érkezzen a délnyugati parton. Tovább haladva dél felé, a meredeksége miatt nagyobb településeket eltartani képtelen tengerparton találod Loutro és Hora Sfakion falvait, melyeket hajó köt össze. Az éghajlat annyira enyhe délen, hogy áprilistól novemberig úszkálhatunk a tengerben.

Jón-szigetek

Korfu, Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada és Kythira A Jón-szigeteket két nagyobb sziget alkotja: Korfu (Kerkyra néven is ismert) Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada és Kythira. A Görögország nyugati partja mentén sorakozó szigetek alkotják az egyetlen olyan csoportot, amely nem az Égei-tengeren vannak és sok szempontból jobban emlékeztetnek a közeli szomszédra, Olaszországra. Az apró Meganisi kivételével mindet “felfedezték” már, de mint az összes görög sziget esetében, bárki, aki bejárja a hátországot is, az érintetlen falvak örömével gazdagodik. Korfu, a vibráló vadvirágok és a fénylő olajfa ültetvényekből kiemelkedő karcsú ciprusok bódító látványával, sokak szerint a legszebb görög sziget.

Mükénosz

Mükénosz a legdrágább és a legtöbbet látogatott görög sziget. Itt a legkifinomultabb az éjszakai élet és vitathatatlanul ez Görögország meleg fővárosa. A csupasz, mélyen fekvő Mükénosz ugyan nem nyerne egyetlen sziget szépségversenyen sem, de elsőrangú tengerparttal büszkélkedhet. A város varázslatos keveréke az elegáns butikoknak és az álomszerű házaknak, melyek rikító tornácait bougainvillea és klematisz burkolja – egyesek ízlése számára túlságosan is tökéletesen.

Szantorini

Szantorinit (Thira szigeteként is ismert) sokan a leglátványosabb görög szigetnek tartják. Turisták ezrei érkeznek minden évben, azért hogy megbámulják a tenger feltöltötte kalderát, a világ valószínűleg minden idők legnagyobb vulkánkitörésének maradványát. A minden évben megjelenő tömeg ellenére Szantorini furcsa hangulata, a Fekete – tengerpart, a magasztos sziklák különleges vonzerővel bírnak. Ha elmenekülnél a turisták hordáitól, Sikinos, Anafi és Naxostól keletre fekvő apró szigetek menedéket nyújtanak.

Dodecanesz-szigetek

Rodosz, Kos, Symi és Patmos A Nyugat Törökország partjai mentén sorban húzódó szigetek sokkal közelebb vannak Kis-Ázsiához, mint a görög szárazföldhöz. Stratégiai és sebezhető helyzetük miatt ezek a szigetek sokkal több inváziót és elfoglalást éltek meg, mint Görögország többi része. Az egyiptomiak, a johanniták, a törökök és az olaszok is hódítókként jelentek meg a térségben. Rodosz a legnagyobb a térség szigetei közül és városa a legnagyobb lakott középkori település Európában. A lovagok útját csodálatos középkori épületek szegélyezik, a leglátványosabb közülük a Nagymesterek Palotája, amelyet felújított, de nyaralóként sosem használta gazdája, Mussolini. A tiszteletet parancsoló Lindoszi Akropolisz egy keresztes kastéllyal osztja meg a sziklás fennsíkot, kanyargós utcák és csinosan díszített, fehérre meszelt házak fölött. A dodecanészek más szigetei, Kos, Symi és Patmos is kedvelt nyaralóhelyek. A turisták által elkerült Lipsi- és Tilos-szigeteknek fantasztikus tengerpartja van, a szokásos tömeg nélkül. A nagy kiterjedésű Agathonisi, Kastellorizo és Kassos jó helyek, ha a hagyományos szigeti életbe is bele szeretne kóstolni. Kassos egy sziklás kis hely, Karpathostól délre, csak fügekaktuszok, elszórtan olaj és fügefák, kőfalak, kecskék és birkák lakják.

Pireuszi-öböl szigetei

Az öt sziget nagyon közel van Athénhoz és Salamisz gyakorlatilag a főváros külterülete. Aegina, Hydra, Spetses és Porosz meglepően változatos építészetileg és területileg is, de elviselhetetlenül sok a turista és nagyon drágák. Hydrát, egykoron művészek írók és szépségek találkozóhelyét ma elöntik a nyaralók, de azért sikerült megtartania a felsőbbrendűség és kiválóság légkörét. A motoros járművek (még a mopedek is) ki vannak tiltva a szigetről, a szamaraké az uralom.

Kisebb szigetek

Naxos és Amorgos között húzódik a Kikládok egy kisebb szigetláncolata, amelyet különböző neveken hívnak: Kisebb szigetek, Hátsó szigetek, vagy Kevesebb szigetek. A szigetek közül csak négynek van állandó lakossága, Donoussa-nak, Koufonisi-nek, Iraklia-nak és Shinoussa-nak. A szigeteket sűrűn lakták az ókorban, ezt bizonyította a nagy számban feltárt sírok sokasága: napjainkban csak egy pár kecske csorda és a növekvő számú bár még mindig kevés látogató találja vonzónak az ősi szigeteket. A szigeteken van szállás (domatia) és a kikötőkben tavernák.

Mani

Szívós, zöld cserjék csomóival tarkított szürke, sziklás hegységek jellemzik a Peloponnészosz Mani területét. Az itteniek – állításuk szerint – a spártaiak egyenes leszármazottai, azoké a neves harcosoké, akik inkább a hegyekbe húzódtak vissza, mintsem idegen urak szolgájaként éljenek tovább. Egészen a Függetlenség kikiáltásáig a Manióták klánokban éltek, törzsfőnökök vezetésével. Mivel kevés volt a termőföld, minden napossá váltak a véres ellenségeskedések: ezért a családok tornyokat építettek menedékhelyként. A görögök a mai napig független, királyhű és jobboldali embereknek tartják a Maniótákat. Aeropoli, a Mani főváros Árészről, a hadistenről kapta nevét. Az óváros szűk macskaköves utcáin zord toronyházak állnak büszkén és őrködve. Aeropolitól 8 km-re északra találhatók a Diros barlangok, melyeket neolitikus emberek laktak, s a föld alatt észak felé egészen Spártáig húzódott. A látogatók a föld alatti folyón csónaktúrán vehetnek részt, kanyargó csatornákon, roppant termeken át, melyet stalacitok és stalagmitok tömkelege díszít. Délebbre szigorú, csupasz hegyvidék terül el, elhagyott, hatalmas tornyokkal tarkítva. A térség legdrámaibb hagyományos falva Vathai, egy kimagasló sziklán kucorgó kagylószerűen összegyűlt torony házakkal.

Gavdos-sziget

A Krétától délre, a líbiai tengerből kiugró Gavdos-sziget Európa legdélibb csücske. A szóbeszéd szerint ez volt az a sziget, ahol Calypso nimfa fogva tartotta a trójai háborúból hazafelé tartó Odüssszeuszt. A szigeten három kis falu és számos kellemes strand található, tökéletes a magányra szomjazóknak. Hotelek nincsenek, de a helyiek közül páran kiadnak szobákat és a vadkempingezés sem szúrja a szemüket. A gavdoszi halászok elviszik a látogatót a távoli lakatlan Gavdopoula szigetre is.

Görögország hívószáma: 30

A Magyar Köztársaság képviselete Görögországban: Athén, 16, Kalvou Slr. 154 52 P. Pschico,Tel: 30-1-67-25-994. Fax: 30-1-64-70-890
Görögország képviselete Magyarországon: 1063 Budapest, Szegfű u. 3.Tel: 322-8004. Fax: 342-1934Ügyfélfogadás: hétfő-péntek 10.00-13.00