Izland

Izland tipikusan olyan ország, ahová szervezett csoporttal kell menni – hacsak nincs valakinek személyes ismerőse a helybéliek között. Leginkább azért nem ajánlatos egyénileg elindulni, mert a legizgalmasabb helyekre kizárólag autóval, nem ritkán összkerékhajtású terepjáróval lehet csak eljutni. A bérlés viszont irreálisan drága, ráadásul egyáltalán nem könnyű eligazodni a helyenként alig jelzett, a magyar fogalmak szerinti kacskaringós földutakra emlékeztető utakon. Arról nem is beszélve, hogy a természet erőinek munkája nyomán – vulkánok, gleccserek – időről időre újra kell rajzolni az itinereket… Tehát még azok sem lennének könnyű helyzetben, akik itthonról saját terepjárójukkal tennék meg az utat a kontinensen, s komppal érkeznének Izlandra. A helyi utazási irodák viszont magas építésű, terepjáró busszal szállítják a turistákat, s ha kell, a legeldugottabbnak tűnő helyen is rendeznek lazacos, rákos pikniket. Amúgy az izlandi konyha nemigen kínál meglepetéseket, legalábbis az egyszerű, kis éttermekben vagy büfékben. Azoknak viszont, akik hajlandóak mélyen a pénztárcájukba nyúlni, különlegesen elkészített hal, rák és bárány ínyencségeket kínálnak a főváros néhány éttermében. A csoporttól el-elszakadó, vállalkozó kedvű honfitársainknak amúgy nincs nehéz dolga sem Rejkjavíkban, sem más településen, mert gyakorlatilag mindenki beszél angolul és sokan megértik a németet is. Ráadásul mindenki segítőkész és érdeklődő. A tömegközlekedési járműveken például véletlenül sem lebuktatni és büntetni akarják a külföldieket, hanem segítenek, s ha kell, a vezetőtől kapott térképen rögtön el is magyarázzák, hogy hol kell leszállni egy adott látványossághoz.

A zöld sziget

Szabad fordításban Jégország lehetne Izland neve, akár az izlandi, akár az angol (Iceland) variációból ültetnénk át magyarra. Az elnevezés egy ősi mondából ered, miszerint a mai Izland szigetén elsőként letelepedő norvég kalandozók hívták így új hazájukat, eltévedve a végtelennek tetsző hómezőn. Az izlandiaknak szinte mindenre van egy mondájuk, legyen szó akár természeti jelenségről, akár történelmük alakulásáról. A mai utazónak az az érzése, hogy nem is jégországba, hanem inkább meseországba érkezett. S nem csak a hétköznapokat is átszövő sok monda miatt. A turistát megannyi valószerűtlenül kellemes élmény várja Izlandon. Felüdülést jelent egy olyan országban járni, ahol szinte ismeretlen fogalom a bűnözés, ahol a vendég biztos lehet abban, hogy nem csapják be, nem lopják meg, sőt kedves, segítőkész emberek várják. De legalább ennyire üdítő élmény a tisztaság, az abszolút szennyezetlen levegő és víz, s végül de nem utolsósorban a sok természeti csoda

A legnagyobb szigetek

Heimaey – 13.4 km2 Hrísey in Eyjafjördur – 8 km2 Hjörsey in Faxaflóa – 5.5 km2 Grímsey – 5.3 km2 (itt metszi a sarkkör Izlandot) Flatey in Skjálfandi – 2.8 km2

Legmagasabb hegyek

Hvannadalshnjúkur – 2119 m Bardarbunga – 2000 m Kverkfjöll – 1920 m Snaefell – 1833 m (Az izlandi hegyek királya) Hofsjökull – 1756 m Herdubreid – 1682 m (a királynő)

Legnagyobb gleccserek

Vatnajökull – 8300 km2 (Európában a legnagyobb) Langjökull – 953 km2 Hofsjökull – 925 km2 Myrdalsjökull – 596 km2 Drangajökull – 160 km2

Legnagyobb tavak

Pórisvatn – 83-88 km2 Pingvallavatn – 82 km2 Lögurinn – 53 km2 Myvatn – 37 km2 Hvítárvatn – 30 km2

Legmélyebb tavak

Öskjuvatn – 220 m Hvalvatn – 160 m Jökulsárlon, Breidamerkursandur – 150 m Pingvallavatn – 114 m Pórisvatn – 113 m

Leghosszabb folyók

Pjórsá – 230 km Jökulsá á Fjöllum – 206 km Ölfúsá/Hvítá – 185 km Skjálfandafljót – 178 km Jökulsá á Dal – 150 km

Legmagasabb vízesések

Glymur – 190 m Háifoss – 122 m Hengifoss – 110 m Seljalandsfoss – 65 m Skógafoss – 62 m Dettifoss – 44 m (legnagyobb vízhozam Európában) Gullfoss – 32 m Godafoss – 12 m

Kinek érdemes Izlandra utazni?

Izland nyilvánvalóan nem lesz soha magyarok ezreinek, tízezreinek úti célja. Egyrészt mert drága, másrészt mert minden tekintetben más, mint a turisták tömegeit vonzó célországok. Viszont felejthetetlen élményt nyújthat azoknak, akik unják már a mediterrán tengerpartokat vagy a sokszor összetéveszthetően egyforma sétálóutcákat és áruházakat kínáló nagyvárosokat, s inkább vágynak a néha zord, de gyönyörű természetbe. De úgy, hogy állandóan érezhetik egy kulturált civilizáció jelenlétét. Biztosak lehetnek abban, hogy időben jön értük a busz, este tisztán várja őket kényelmes szobájuk, s, ha netán még kedvük szottyan megenni-meginni valamit a városban, de napközben nem váltottak pénzt, akkor bármilyen konvertibilis pénzt elfogadnak tőlük, s az átszámoláshoz a banktól aznap kapott hivatalos tarifa fénymásolatát veszik elő segédeszközként.

Éghajlat

A Jégország elnevezés igazságtalan is lenne, mégpedig azért, mert Izlandon nincs is igazán hideg. Legalábbis télen. A Golf-áramlat jótékony hatásaként ugyanis január-februárban is csak mínusz 1-2 Celsius- fok az átlaghőmérséklet. Igaz, meleg nyaruk sincs az izlandiaknak, a július-augusztusi középhőmérséklet sem emelkedik 11-12 fok fölé. A tavasz és az ősz értelemszerűen 6-8 Celsius-fok körüli hőmérséklettel várja az odalátogatókat. Izland a természet szerelmeseinek való, azoknak, akik szívesen és sokat sétálnak, s nem ijednek meg attól, ha szinte állandóan erős szél fúj. Amolyan “kirándulóidő” van állandóan, ami még stílszerű is, hiszen az Izlanddal való ismerkedés nem más, mint egyetlen nagy kirándulás.

Élet Izlandon

A Magyarországnál alig nagyobb szigeten kevesebben élnek, mint Miskolcon. Viszont nagyon jól. A halakban gazdag tenger, a termálvízben gazdag föld – Izlandon minden lakást, gyárat és melegházat a felszínre törő “ingyen” forró vízzel fűtenek – és az olcsó villamos energiát biztosító vízi erőművek biztosítják az ország polgárainak jólétét. Jövedelmük megengedi, hogy mindent megvásároljanak maguknak, amire szükségük van, még akkor is, ha Izlandon szinte minden drága importból származik. Mondani sem kell, a magyar turisták számára nem a bevásárlóutak célpontja a kis szigetország. De meg is érdemli az, aki Izlandon az áruházakban bolyong, mialatt a sehol másutt nem látható természeti jelenségeket csodálhatná.

Látnivalók

Akár körutazáson, akár rejkjavíki központú csillagtúrán vesz részt valaki, megcsodálhatja a néhány percenként magasba lövellő gejzíreket, az ihatóan tiszta vizű, pisztrángban és lazacban gazdag sebes folyókat, a világ leghíresebb vízeséseivel vetekedő méretű zuhatagokat, a fortyogó földből előtörő gőzfelhőket, a Holdra induló űrhajósoknak gyakorlóterepül szolgáló lávafennsíkokat vagy megmártózhat a Kék lagúna állandóan forró vizében, s ha csak moziban is, de megnézheti a ma is működő vulkánok néhány évvel ezelőtti kitöréséről készült filmeket.

Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet, a tovább-, illetve a hazautazást biztosító hajó- vagy repülőjegy felmutatása mellett legfeljebb 90 nap időtartamra vízummentesen utazhat Izlandra.

A munkavállalási céllal Izlandra utazó magyar állampolgároknak meg kell nevezniük egy munkaadót, és munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük.

Izland részese a schengeni egyezménynek, így magyar állampolgár ott-tartózkodása a schengeni térségen belüli tartózkodásnak számít, és mint ilyen, 6 hónapon belül csupán abban az esetben minősül 90 napig vízummentesnek, ha a jelzett időszakban nem tartózkodott ennyit más schengeni tagállamokban. A túltartózkodás kiutasítást vonhat maga után.

A három hónapot meghaladó tartózkodás vízumköteles. Ez esetben vízum a budapesti dán nagykövetségen igényelhető: Cím: 1122 Budapest XII. Határőr út 37 Tel.: (1)- 3557-320 Fax: (1).3753-803
Nagykövetség Cím: Sophus Lies gt. 3. 0244 Oslo 2. Ideiglenes címünk 2004. április 7-től: 0161 Oslo, Storingsgatan 8.