Szlovákia

Szlovákia földrajza

Szlovákia a Kárpátok észak-nyugati végét közrefogva Európa szívében fekszik, fizikai válaszvonalat alkotva Lengyelország és Magyarország között. A Magas Tátra lenyűgöző alpesi hegylánca Szlovákia és Lengyelország határát alkotja. A hatalmas Tátra csúcsai közül a Gerlahfalvi (Gerlachovsky) a legmagasabb (2655 m). Szlovákia területének 80%-a 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A Nyitra déli része azonban már termékeny alföld, amely lenyúlik egészen a Dunáig, Szlovákia és Magyarország határaként. Szlovákiát észak-nyugaton Csehország, dél-nyugaton Ausztria, keleten pedig Ukrajna határolja. Az évszázados erdőritkítások ellenére az ország 40%-át (főleg) bükk- és lucfenyőerdő borítja. A Magas Tátra állatvilágában megtalálható a medve, farkas, hiúz, mormota, zerge, vidra és nyérc. A Tátrán kívül, kisebb számban, a Nemzeti Parkban is előfordulnak ezek az állatok. Vidéken szarvas, fácán, fogoly, réce, vadliba, sas és keselyű is látható. A szlovák vidék nem annyira szennyezett, mint más európai országoké, habár a nagyobb városok, amelyek a második világháború után gyors iparosodáson estek keresztül, igen rossz helyzetben vannak.

Éghajlat

Szlovákia nedves kontinentális éghajlatának köszönhetően a nyár meleg, záporokkal tarkított, a tél hideg és havas, és általában jellemző a változékony időjárás. A július mindenütt a legmelegebb, a január pedig a leghidegebb. Januártól egészen februárig a hőmérséklet még a síkságokon is fagypont alá zuhan, a hegyekben pedig a hideg még keményebb. Nincsen igazi “száraz évszak”, és a hosszú, napos kánikulát könnyen szakítják meg hirtelen támadt, erős viharok. Szlovákia legszárazabb területei a déli síkságok. A tél 40-től 100 napig tartó havat hoz (kb. 130-at a hegyekben), a síkságokon pedig ilyenkor sűrű a köd is.

Kultúra

Majdnem 900 évnyi magyar uralom után, a nacionalista Ludovit Stur vezetésével életre kelt a Nemzeti Újjáéledés, hogy létrehozza a szlovák irodalmi nyelvet. Ez elősegítette a szlovák nemzeti érzés tudatosítását. A megújulás egyik vezető művésze a költő Pavol O Hviezdoslav volt, akinek munkáit számos nyelvre lefordították. Szlovákia építészeti csodái között megtalálható a gótikus Szent Jakab templom Lőcsén (Levoca), és lenyűgöző reneszánsz épületek Bártfán (Bardejov). Hagyományos népi hangszerük a fujara (két méter hosszúságú furulya), a gajdy (duda) és a konkovka (éles hangú pásztorsíp). A népdalok segítettek megőrizni a szlovák nyelvet a magyar uralom alatt, és az ősi népszokások kelet-szlovákiai falvak életében a mai napig fontos szerepet játszanak.

Konyha

A szlovák konyha alapételei: hús, gombóc vagy rizs sűrű szósszal leöntve, alaposan megfőzött zöldséggel vagy savanyú káposztával. Kedvelt ízesítő a köménymag, szalonna és a rengeteg só. A fő étkezés az ebéd: a vacsora általában hideg étel. A vegetáriánusoknak nincs sok választásuk: vigyázzanak a látszólag hús nélküli ételekre, amelyek állati alapanyaggal vagy zsírral készülnek, és készüljenek fel a sok zsíros sajtra, rántottára és burgonyára. A szlovákok inkább bor-, mint sörivók – a magyar határ mentén fekvő Tokajból kipréselődik egy-két finom csepp.

Ünnepek

Szlovákiában gyakorlatilag minden nap megünnepelnek egy szentet, és az “ünnepnapok”, fesztiválok és nemzeti ünnepek széles körben ismertek. A májusban vagy júniusban tartandó Pozsonyi Líra Fesztiválon rock-koncertek hallhatóak. Júniusban vagy júliusban a Szlovákia egész területéről összesereglett néptáncosok a Vihodnai (Výchondná) Folklór Fesztiválon találkoznak, amely Poprádtól 32 km-re nyugat felé található. A pozsonyi Jazz Napokat szeptemberben tartják.

Közlekedés

Legtöbb utas földi útvonalon közelíti meg az országot. Pozsony mindössze 64 km-re (40 mérföld) van Bécstől, és 215 km-re (133 mérföld) Budapesttől. Sok busz és vonat közlekedik naponta Bécs és Pozsony között, valamint Budapestet és Pozsonyt is számos vonat köti össze.

Pozsony

Pozsony (szlovákul Bratislava, németül Pressburg) Szlovákia legnagyobb városa, 1969 óta pedig fővárosa. Itt végződnek a Kárpátok hegységei. A vonatállomásra megérkezve láthatóak a Kis-Kárpátok lejtőin lévő szőlőskertek, melyek a Dunáig húzódnak. Az osztrák határ szinte látótávolságon belül van, és Magyarország is csak 16 km-re. Az óvárosban lévő sok szép épület a város magyar múltjáról árulkodik, számos pozsonyi múzeum meglepően gazdag látnivalókban. Liszt Ferenc tizenötször látogatott ide. A Szlovák Nemzeti Színház operaelőadásai bármelyik európai nagyvároséval felveszik a versenyt. Pozsonyt nem árasztják el úgy a turisták, mint Budapestet vagy Prágát (kivéve a hétvégeket, amikor az osztrákok lerohanják a várost). Az óváros és a vár Pozsony legszebb részei – a város többi része igencsak le van robbanva. Az óváros tele van megtekintésre váró múzeumokkal (mint pl. a Városi Múzeum, amelyet a kínzókamrák és a Bormúzeum egészítenek ki), és épületekkel (mint pl. az Érseki Palota, ahol Napóleon és az osztrák uralkodó, I. Ferenc egy békeegyezményt irt alá 1805-ben, és a rokokó stílusú Mirbach Palota). A vár, amelyet a Duna fölé építettek, a Római Birodalom határvédője volt az I. századtól az V. századig. A IX. századtól kezdve számtalanszor átépítették, legutoljára 1953 és 1962 között. Mászd meg a várat, csodáld meg a kilátást és a Népzenei Múzeum érdekességeit. Érdemes benézni a Szlovák Nemzeti Múzeumba.

Magas Tátra

A Magas Tátra (Vysoké Tatry) az egyetlen igazi hegység Kelet-Európában, és az egyik legrövidebb magas hegylánc a világon. Szűk, sziklás dombtetők borulnak a széles gleccservölgyekre és a meredek falakra. Az alacsonyabban fekvő lejtőket sűrű, tűlevelű erdők borítják. Erre a viszonylag kis területre (260 m. km/5605 láb) bezsúfolt természeti szépséget csak fokozza a 30 völgy, a majdnem 100 gleccsertó és megszámlálhatatlan felbugyogó forrás. A 600 km (372 mérföld) hosszú turistaút az összes alpesi völgybe és a legtöbb hegycsúcsra elvezet. A piros jelzésű “Tatranská magistrála” vonal a Magas Tátra déli dombtetőin fut 65 km-en keresztül a feltűnően változékony tájakon. Az augusztus és a szeptember a két legjobb hónap hegyi túrákra; a július és az augusztus a legmelegebb és legzsúfoltabb. A hó akár szeptemberben is leeshet. A magasabban közlekedő vonatok novembertől áprilisig nem üzemelnek, amikor is a síelők lepik el a környéket. Ótátrafüred (Starý Smokoves) a századforduló hangulatát idézi, innen az ország bármelyik részébe el lehet jutni autón vagy vonattal.

A Kis – Fátrai Nemzeti Park

A Kis Fátra (Malá Fatra) Szlovákia észak-nyugati részén, 50 km hosszúságban nyúlik el. Legmagasabb csúcsa a Velký Kriván (1709 m/5605láb). A nemzeti park szívében található a Vrátna, egy gyönyörű völgy, amelynek minden lejtőjét erdő fedi. A túrázási lehetőségek a könnyű erdei turista útvonalaktól a látványos hegyi sétákon keresztül nagy változatosságot nyújtanak; télen a völgy népszerű síparadicsommá változik. Rengeteg hely akad, ahol meg lehet szállni és lehet étkezni, habár a nyár közepén szállást találni nem lesz könnyű. A Kis Fátra egynapos járásra van Zsolnától, közép-Szlovákia kellemes, turistamentes városától.

A Szepesi vár (Spisský hrad)

A Szepesi vár (Zipser Burg németül) Szlovákia legnagyobb vára. A kastélyt 1209-ben alapították, a tatárok a XIII. században lerombolták, majd a XV. században újraépítették. Habár a vár 1780-ban leégett, a romok és a vár fekvése így is nagyon látványos. A legmagasabb bekerített részén egy kerek gótikus torony, egy ciszterna, egy kápolna és egy derékszögű, román stílusú palota található, amely a szakadék fölé épült. A földalatti börtönben különböző kínzóeszközöket állítottak ki. A XII. századi város, Szepesváralja (Spisské Podhradie), a vár alatt fekszik; megközelíthető a Poprádról Kassa felé vezető főúton keresztül.

Pozsony Nagykövetség Cím: Sedlárska u.3 814 25 Bratislava Előhívó: (421)(2) Telefon: 59205-200 Ügyelet: 59205-200 Fax: 5443-54-84

Kassa Főkonzulátus

Cím: 040 01 Kosice, Hlavná 67. Előhívó: (421)(55) Telefon: 728-2021 Ügyelet: 728-2021 Fax: 728-2023

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség
Cím: 1143 Budapest Stefánia út 22-24. Telefon: 460 9010 Fax: 460 9020